Interjú Szirony Szabolccsal, a KineDok Magyarország koordinátorával

"Meglátni az univerzális igazságot egy dokumentumfilmben"

A közép- és kelet-európai kreatív dokumentumfilmek legnagyobb támogatója, a 2001-ben megalakult prágai Institute of Documentary Film (IDF) az Európai Unió Kreatív Európa programjának finanszírozásával hozta létre a forgalmazási ágaként működő KineDokot, mely alternatív úton juttatja el az IDF által felkarolt alkotásokat a közönséghez nyolc országban (Magyarországon kívül Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Lengyelországban és Norvégiában). Először a Mozinet, utána az Éclipse Film lett az IDF hazai partnere, majd az oktatásközpontú kultúrantropológiai szervezet, az Anthropolis Egyesület vette át a KineDok működtetését. Szirony Szabolccsal beszélgettünk, aki a hatéves magyarországi működés kezdetétől fogva dolgozik a KineDok szakmai koordinátoraként.

„Az alternatív forgalmazás egy ötödik utat jelent a dokumentumfilmek közönséghez való eljuttatásában. A fesztiváloztatás, a mozis bemutató, a televíziós megjelenés a klasszikus út, és most már a VOD (video-on-demand) is egyre nagyobb szerepet kap. A mi célunk új helyszíneket találni a fizikai vetítéseknek a mozin és a fesztiválokon kívül – közösségekben, filmklubokban, vagy olyan intézményeknél, ahol a dokumentumfilmek kiegészítő események lehetnek, például a múzeumoknál és könyvtáraknál” – mesélte Szirony a KineDok forgalmazási stratégiájáról. A vetítésekhez vendégeket hívnak, közös beszélgetéseket kezdeményeznek. „Az emberek a világ aktuális témáiról szóló dokumentumfilmek által jobban megismerik egymás gondolatait és magát a műfajt is.”

Az alternatív forgalmazással nemcsak a közönség jár jól, akik a hagyományos vetítéseknél gazdagabb élményt kapnak az esemény jellegű filmnézésnek köszönhetően, hanem az alkotók is. „Miután lemegy a film fesztiválkörútja, utána következik a három- vagy négyhetes moziidőszak, amit esetleg követ egy tévébemutató is. A KineDokkal viszont még egy egész éven keresztül kerülhet fizikai közönség elé a film, így tovább él a köztudatban is” – magyarázta Szirony. Mára már a szakma is elismeri a KineDok előnyeit, amivel egy dokumentumfilm a hagyományos moziforgalmazás által el nem ért közösségekbe is eljuthat. „Volt olyan magyar gyártású dokumentumfilm, aminek a mozis nézőszámát megduplázta a KineDok.”

A partnerországok koordinátoraiból összeálló zsűri dönti el, hogy milyen filmekből álljon a KineDok évente megújuló katalógusa. Minden ország öt filmet küld be, ebből kettő kerül nemzetközi forgalmazásba. „Mi kicsit változtattunk Magyarországon: öt magyar filmet hagyunk bent a katalógusban, és a régión kívülről érkező filmeket is beválogatunk” – mondta Szirony. A KineDok magyarországi jelenléte óta közel száz filmet mutatott be budapesti és vidéki filmklubokban, több mint 14 ezer nézőnek. Vetítették az utóbbi évek legsikeresebb magyar dokumentumfilmjeit az Egy nő fogságban-tól kezdve A létezés eufóriáján át a Könnyű leckékig, miközben néha a szervezőket is meglepi, hogy a régió másik országaiból származó alkotások mekkora közönséget tudnak bevonzani.

„Sokszor úgy tűnik nekünk zsűrizés közben, hogy egy adott szlovák, cseh vagy horvát történet nagyon specifikus és nem biztos, hogy érdekelni fogja a közönséget. Ennek ellenére pont az történik, hogy a magyar nézők meglátják bennük azt az univerzális igazságot,

ami az ő életükre vonatkozik.”

Ilyen volt például a cseh gördeszkázásról szóló King Skate: „Mint minden jó dokumentumfilm, ez is tudott sokkal többről beszélni a gördeszkázásnál – például a szabadságról és az öregedésről. Olyan helyekre is eljutott, ahol a gördeszkázás nem része a mindennapoknak, de a nézők így is tudtak kapcsolódni hozzá a film egyéb értelmezési rétegei által.”

A KineDok nemcsak Budapesten, hanem vidéken is jelen van, ahol aktívan formálja a filmklubos szcénát.

„Minden évben egy workshopon készítjük fel a filmklubok vezetőit a következő évre, illetve próbáljuk akár a moderátori munkát, akár a Facebook-események létrehozását – tehát a filmklubszervezés minden apró részletét – megtanítani nekik, hogy egy jó erős éves programot tudjanak összehozni.” Szirony elmondta, hogy a workshopoknak és a kialakult gyakorlatnak köszönhetően a vidéki helyszínek is egyre önjáróbbak lettek. Külön büszkeségként említette az 1500 fő alatti lélekszámú Bakonybélben hat éve működő könyvtári filmklubot, melynek már van egy állandó 10-14 fős közönsége – ez egy ekkora népességű faluban szinte olyan siker, mint a fővárosban több ezer ember elérése.

„Vidéken ugyanazokat az esélyeket és lehetőségeket szeretnénk megadni a helyieknek, hogy azok az élmények, amelyek egyébként szűk körben léteznek – mert egy fesztiválnak szűk a közönsége, akármennyire is sikeres –, el tudjanak jutni ilyen helyekre is.” Az elérés pedig csak egyre szélesebb lesz, köszönhetően a VOD platformjuknak. A KineDok európai uniós támogatására az IDF pályázik, amihez a különböző országok partnerei összeírják, nekik mekkora költségvetésre van szükségük a terveik megvalósításához. A kezdeti években az alternatív helyszínek létrehozása volt a fő irány, de a járványhelyzetből is adódóan az online filmkölcsönző felület létrehozására helyeződött át a pályázati hangsúly. A karantén ideje alatt az online vetítésekkel is magas hazai és nemzetközi nézőszámokat sikerült elérnie a KineDoknak, és a közösségi jellegről sem feledkeztek meg: online beszélgetést szerveztek például a magyar Gettó Balboa és a horvát Srbenka vetítései mellé is.

Founded in Prague in 2001, the Institute of Documentary Film (IDF) has become the biggest supporter of central and eastern European creative documentaries. With funding from the European Union’s Creative Europe program, it established KineDok, a platform that finds alternative ways for distribution and brings IDF-supported movies to audiences in eight different countries (Hungary, Bulgaria, the Czech Republic, Slovakia, Romania, Croatia, Poland and Norway). First Mozinet and then Éclipse Film became IDF’s Hungarian partners and, after that, the education-focused cultural anthropology organisation, Anthropolis Association, took over the operation of KineDok. We spoke with Szabolcs Szirony who has been working as KineDok’s professional coordinator since it was launched in Hungary six years ago.

“Alternative distribution is a fifth way of getting documentaries available to the public. Festivals, cinemas and television are the traditional way, and video-on-demand is also becoming more and more important. Our goal is to find new venues for physical screenings besides cinemas and festivals – in communities, film clubs or institutions, such as museums and libraries, where documentaries can become accompanying events,” said Szirony of KineDok’s distribution strategy. They invite guests to the screenings and start conversations with them. “People can get to know each other’s thoughts as well as the genre itself through documentaries about the world’s current topics.”

Alternative distribution benefits not only the audience, who gets a richer experience than at traditional screenings thanks to the event-type movie watching, but also the creators. “Once the film’s festival tour is over, it has a three- or four-week-long movie run, which can even be followed by a television debut. With KineDok, a film can reach a physical audience for another year, so it lives longer in the public consciousness,” Szirony explained. Nowadays, the profession recognises the benefits of KineDok, which allows a documentary to reach communities that traditional cinema distribution cannot. “There was a Hungarian documentary whose audience number was doubled thanks to KineDok.”

A jury of coordinators from the eight partner countries decide on what films get into KineDok’s catalogue, which is published on a yearly basis. Each country submits five films, and of the forty films two will be distributed internationally. “We’ve changed this system a bit in Hungary. In the end we’re going to put all five Hungarian films into the catalogue and we’re also selecting films from outside the eight countries.” Since its presence in Hungary, KineDok has screened nearly a hundred movies in film clubs across the country that have reached more than 14,000 people. Included in the list are some of the most successful Hungarian documentaries of recent years, for example A Woman Captured, The Euphoria of Being and Easy Lessons.