A dokumentumfilm két drogfüggő felépülésének első másfél évét mutatja be. A nehéz családi körülményekkel terhelt gimnazista Borókát és a szexualitásával küzdő fiatalembert, Szilvesztert a budapesti Megálló Alapítvány foglalkozásain ismerjük meg, miközben mindketten elindulnak az önfelfedezés rögös útján.
Fiatal magyar rendezők rövidfilmjeiből válogatunk minden évben egy csokorra valót, mert szeretjük a műfaj tömörségét. Az idei hívószó a család.
Börtönbüntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján filmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A közös alkotói folyamat során belelátunk a fogvatartottak és családjaik párhuzamosan zajló életébe és nehezen működtethető kapcsolataik alakulásába. Valódivá tud-e válni a fantázia világában létrejövő közelség, vagy megreked az illúzió szintjén?
A film a szervezőkkel történő külön egyeztetés után vetíthető.
A film bevezet minket a brazil „léggömbmaffia” rejtett világába. Tagjainak a hőlégballonok építése, reptetése és kergetése a közösségi önkifejezés formája és egyben egyfajta verseny is. Életük azonban csupa veszély, mivel a hatóságok minden eszközzel próbálják visszaszorítani a tervékenységüket.
Ebben a megrázó és bátor filmben a rendező saját gyermekkori emlékeit feldolgozva beszél egy tabunak számító témáról: a gyermekek és a serdülők ellen kortársaik által elkövetett szexuális visszaélésekről. A hallgatás falának áttörésében pedig pont az a férfi van segítségére, aki kiskorában zaklatta.
Milyen volt egy queer művész élete az 1968-as prágai tavasz és a berlini fal 1989-es leomlása közötti időszakban a vasfüggöny keleti felén? A film kizárólag Libuše Jarcovjáková fotóművész fényképeiből és naplóbejegyzéseiből építkezve mesél identitáskeresésről és a művészi alkotás felszabadító erejéről.
Johanna gyermekkorát meghatározta húga autizmusa és szellemi fogyatékossága, az ő és a szülei élete ugyanis javarészt ennek volt alárendelve. Most viszont egy másik városban tanulna tovább, és ezzel felforgatná a család eddigi működését. A felnőtté váláshoz azonban fel kell ismernie, hogy a saját sorsáért is felelős.
Az asztrológusnak, Lucianának sajátos módszere van arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Ehhez nekik csak annyit kell tenniük, hogy a születésnapjukon elutaznak egy adott helyre, hogy aztán ott újjászülessenek. A film humorral, ám empátiával szól az élet értelme iránti örök emberi vágyról.
Zuzana Čaputová, Szlovákia első női államelnöke tisztességgel és kedves hozzáállásával próbált változtatni hazája durva és megcsontosodott viszonyain. Ötéves hivatali idejének áttekintése mégsem annyira egy róla, mint inkább a hazája közállapotairól és az államfői tisztség jelentőségéről festett portré.
A film egy transznemű pár szerelmi története, melynek az egyre jelentősebbé váló zágrábi ballroomkultúra adja a hátterét. Egyikük fiatal transz férfi, másikuk tapasztalt vouge táncos, akik egymásban lelnek támogatást és inspirációt. Kapcsolatuk fejlődésével pedig lassan közös jövőről kezdenek álmodozni.
A film három középiskolás sorsának alakulását követi végig a koronavírus-járvány idején. Mindhárman szeretnék elhagyni Romániát, de a korlátozások felborítják a terveiket. Személyes történetük révén bepillantást nyerhetünk a Covid19 idején felnövő közép-európai fiatalok drámáiba és dilemmáiba.
A film egy 16 évesen anyává váló lány életét, ballépéseit és felnőtté válását végigkövetve fest elgondolkodtató és egyben kíméletlen portrét arról, hogy a traumák miként öröklődnek át az egyes generációk között, és hogyan lehetséges az ember által cipelt terhektől szabadulni.
Vajon mérhető-e az emberi boldogság? A negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung házról-házra járja az elszigetelt bhutáni falvakat, és hosszú kérdőívek segítségével méri fel a lakosság boldogságszintjét. Útja során megismerhetjük a hétköznapi emberek vágyait és az ő személyes sorsát is.
Heni egy kis magyar faluból származik, ám évek óta Barcelonában dolgozik látványtervezőként. Egész életében nagy családra vágyott, de a harmincas évei közepén még mindig magányos, így elhatározza, hogy gyermeket vállal Andrejjel, egy középkorú orosz meleg férfival. A film szokatlan családmodelljük intim portréja.
A háború az ukrán városok közül Harkivban végezte az egyik legnagyobb pusztítást. A filmben tapintható közelségből nézhetjük meg, mi maradt belőle, és közvetlen közelről láthatjuk a helyi lakosokat is, akiknek az arcáról a kétségbeesés, a szomorúság és néha a remény is leolvasható.
A film meditatív utazásra invitálja nézőit a világ legnagyobb feltörekvő szuperhatalmának egeibe, ahonnan betekintést nyerhetnek abba, hogy a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában milyen elképzelhetetlen módon formálja át a környezetet az urbanizáció és az ipari fejlődés.
A Prágából Berlinbe vezető D8-as autópálya befejezése környezetvédelmi aggályok miatt már évek óta húzódik. A körülötte kialakult huzavona jól példázza, milyen gátakat emel egy ilyen építkezés az emberek közé, egyben azt is megmutatja, milyen zavarok vannak a modern állam és a modern társadalmak működésében.
Ez a négy, az 1960-as és az 1970-es években készült rövidfilm betekintést nyújt a régió közelmúltjába, és segít megértenünk a minket
összekötő közös kulturális örökséget.
Iratkozz fel a hírlevelünkre és a havi friss dokumentumfilmes hírek mellé egy ajándék kupont is adunk neked az online videótárunkhoz.
Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez