
Egy fiatal amerikai nő Magyarországra utazik, hogy jobban megismerje zárkózott és rejtélyes nagyapja gyermekkorát. Nyomozása során egy mesébe illő kastélyra és egy elhallgatott történet nehezen összerakható darabkáira lel, melyek egy a 20. század zivataros évtizedei által elpusztított világba vezetik vissza.

A lengyel gyökerű Art Spiegelman képregényében zsidó származású apja történetét dolgozta fel. Művét 1992-ben Pulitzer-díjjal ismerték el. A film betekintést enged az alkotó különleges világába, és máig érvényes kérdéseket vet fel a múlt elbeszélhetőségéről, és a traumák művészi feldolgozásáról.

A film az On the Spot alkotópárosának első egész estés dokumentumfilmje, amely a holokauszt utáni transzgenerációs traumák öröklődését és a gyógyulás lehetőségeit mutatja be. A film középpontjában egy magyar zsidó család áll, amelynek története 1944-ben, az auschwitzi haláltáborban kezdődött.

Az Alapok egy pszichológiai utazás a mai Lengyelországon át, amely a holokauszt helyszínein élő emberek történeteit szövi össze. Intim találkozásokon keresztül ez a lírai film azokat a nyugtalanító ellentmondásokat vizsgálja, amelyekkel együtt tanulnak élni.

A film egy izgalmas megoldást mutat be, melynek célja, hogy a digitális technológia, Eva Schloss történetének 3D hologramra vitele révén megőrizhető legyen a múlt egyéni tapasztalata az örökkévalóság számára, egyben pedig figyelmeztetésként is szolgáljon: mindaz, ami megtörtént, nem ismétlődhet meg többé.

Dékány Gyula olyan vegyületek létrehozásán dolgozik, amelyek révén akár a Parkinson-kór és az Alzheimer is gyógyíthatóvá válna. Ehhez azonban az év nagy részét családjától távol kell töltenie, hogy minden energiáját a kutatásra koncentrálhassa. De vajon egyenúlyt lehet-e teremteni a tudományos hivatás az otthon utáni vágyódás között?

Huszonhét évvel ezelőtt eltűnt egy fiatal nő Szlovákiában. Soha senki nem kereste, ám évekkel később a húga úgy dönt, nyomozni kezd utána. Kutakodása során arra is szeretne fényt deríteni, hogy annak idején miért nem érdekelte a családját testvére eltűnése.


A Kékkör tíz epizódja az Írott-kőtől egészen Hollóházáig tartó Kéktúrán vezeti végig a nézőit. A filmben a táj, a benne lakók történetei és a hagyományok összefonódásából feltárul elöttünk Magyarország sokarcú világa, miközben a távot futva teljesítő rendező rekordot döntve megérkezik a keleti határhoz.

Az ikonikus magyar művész, Baksa-Soós János nem mindennapi életutat járt be. Magyarországon a Kex-zenekarral jutott a csúcsra, ám hamarosan külföldre disszidált, hogy újabb művészeti kalandokba kezdjen. Hatása azonban máig velünk maradt.

Egy látó fiú vak szülei mellett nő fel, és már gyermekként „a szemükké” válik. Ahogy felnő, a szeretetből fakadó kötelesség egyre súlyosabb teher lesz: miközben szüleit segíti, saját szabadsága és jövője kerül veszélybe.

Fiatal magyar rendezők rövidfilmjeiből válogatunk minden évben egy csokorra valót, mert szeretjük a műfaj tömörségét. Az idei hívószó a család.

Ez a négy, az 1960-as és az 1970-es években készült rövidfilm betekintést nyújt a régió közelmúltjába, és segít megértenünk a minket
összekötő közös kulturális örökséget.

Hogyan lehet erőszak nélkül távozásra bírni a menedékkérőket? Ausztria ezt is megoldotta: az országba érkezőket egy havas hegycsúcsra telepíti, hogy a teljes elszigeteltségtől megtörve végül a távozás mellett döntsenek. A filmben e furcsa tábor lakóinak érzéseibe nyerhetünk nem mindennapi betekintést.

Az izraeli komikus Noam Shuster Eliassi a humor eszközével próbálja szembesíteni közönségét a térség problémáival és az elfogadás szükségességével. Műsora hamar ismertté teszi, de közben a régióban egyre jobban elszabadulnak az indulatok. Vajon meddig őrizhető meg a derű a növekvő feszültségek közepette?

Felesége hirtelen halála után Jochec Petrt komoly feladat elé állítja az élet: egyedül kell gondoskodnia két tizenéves gyermeke, Vanessza és a súlyos autizmussal élő Petya gondozásáról, miközben rá hárul a család pénzügyi stabilitásának fenntartása és a háztartás vezetése is.

Vajon alkalmas-e a modern tudomány arra, hogy legyőzze a halált, és az emberek életét meghosszabbítsa? A film erre a kérdésre keresi a választ: készítője sorra járja viág összes olyan projektjét, vállalatát és kísérletét, amelyik az örök élet ígéretével kecsegteti klienseit.

Franta és Ondra ikertestvérek, és mindent megosztanak egymással. Bár külsőre egyformák, vágyaik igencsak különbözőek – Franta a szabadságot keresi, Ondrának viszont a változatlanság nyújt biztonságot. Vajon túl tudja segíteni e konfliktuson őket a köztük meglévő erős kötelék?

A filmben szereplő pár úgy határoz, próbára teszi kapcsolata őszinteségét, és többé semmiben sem hazudik egymásnak. De megvalósítható-e egy párkapcsolatban a teljes őszinteség? És mennyire forgatja fel mindez egy átlagos család életét?

1919-ben a kalandor-költő Gabriele D’Annunzio katonái élén elfoglalta az akkori Fiumét, és a város teljhatalmú urává kiáltotta ki magát. A filmben a mai Rijeka lakosai idézik meg bizarr uralmának hónapjait.

Napjainkban a környezetvédelem mind fontosabbá válik, ám a kérdést óhatatlanul számos dilemma és konfliktus övezi. A film rendezői zöldaktivistákról akartak filmet forgatni, ám a felvételek készítése közben őket is jól helyben hagyták. A nem várt fordulat az alkotói folyamatot is új irányba lökte.

A világszerte ismert cigányzenész, Caliu nehezen fogadja el, hogy korábbi sikereinek vége, és új utakra kell lépnie. Nem könnyű újra kitalálnia, hogy mit kezdhetne magával, ám a zene a sok bizonytalanság ellenére is biztos pont marad az életében.

A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, a szocializmus bukása óta Románia elindult a nyugatos fejlődés útján. Mélyebbre ásva azonban látható, hogy az országot jelentős különbségek feszítik. A rendező ennek okait próbálja kideríteni, az okokról pedig a modern kor kiskirályait kérdezi.

A film immerzív kirándulás Európa egyik olyan területére, amelyet mindennél jobban átformált az emberi tevékenység. Az ott élő vadállatok az elmúlt évszázadokban fokozatosan kiszorultak miattunk a területről, ám az utóbbi időben újra visszaköltöztek oda. De vajon elég-e, ha a jövőben csupán a megőrzésükre koncentrálunk?

Ebben az interaktív VR-filmben az alkotó afáziában szenvedő édesapja elméjébe nyújt betekintést, és igyekszik feltárni apja személyiségének egyre nehezebben kivehető körvonalait. A szürreális alkotás költői módon beszél az embert meghatározó képességek elvesztéséről, és az emberi kötelékekről.

Az interaktív alkotás egy fiatal osztrák nő szemszögéből tárja elénk a 2021-es európai áradások pusztítását, és bemutatja, hogyan segíthetnek az ártéri erdők és vizes élőhelyek a klímaváltozás hatásainak kivédésében.

Milyen volt egy queer művész élete az 1968-as prágai tavasz és a berlini fal 1989-es leomlása közötti időszakban a vasfüggöny keleti felén? A film kizárólag Libuše Jarcovjáková fotóművész fényképeiből és naplóbejegyzéseiből építkezve mesél identitáskeresésről és a művészi alkotás felszabadító erejéről.

Johanna gyermekkorát meghatározta húga autizmusa és szellemi fogyatékossága, az ő és a szülei élete ugyanis javarészt ennek volt alárendelve. Most viszont egy másik városban tanulna tovább, és ezzel felforgatná a család eddigi működését. A felnőtté váláshoz azonban fel kell ismernie, hogy a saját sorsáért is felelős.

Ebben a megrázó és bátor filmben a rendező saját gyermekkori emlékeit feldolgozva beszél egy tabunak számító témáról: a gyermekek és a serdülők ellen kortársaik által elkövetett szexuális visszaélésekről. A hallgatás falának áttörésében pedig pont az a férfi van segítségére, aki kiskorában zaklatta.

1988: a szocialista rendszer már a végéhez közeleg. Ákos, Laci és Petya rájön, hogy a MÁV-nál a külföldi vonatjegyeket kézzel, kék Pelikan indigót használva töltik ki, és a szöveg könnyen kifakítható. Felfedezésük után hamarosan nagyüzemben kezdik gyártani az utazni akaró fiataloknak a hamis vonatjegyeket.

A film egy transznemű pár szerelmi története, melynek az egyre jelentősebbé váló zágrábi ballroomkultúra adja a hátterét. Egyikük fiatal transz férfi, másikuk tapasztalt vouge táncos, akik egymásban lelnek támogatást és inspirációt. Kapcsolatuk fejlődésével pedig lassan közös jövőről kezdenek álmodozni.

A film három középiskolás sorsának alakulását követi végig a koronavírus-járvány idején. Mindhárman szeretnék elhagyni Romániát, de a korlátozások felborítják a terveiket. Személyes történetük révén bepillantást nyerhetünk a Covid19 idején felnövő közép-európai fiatalok drámáiba és dilemmáiba.

A film egy 16 évesen anyává váló lány életét, ballépéseit és felnőtté válását végigkövetve fest elgondolkodtató és egyben kíméletlen portrét arról, hogy a traumák miként öröklődnek át az egyes generációk között, és hogyan lehetséges az ember által cipelt terhektől szabadulni.

A 12 évig forgatott film végigköveti, hogy egy budapesti kisfiú randalírozó srácból hogyan válik felnőttkorára közellenséggé. A jelenetekből őt és családját is testközelből megismerhetjük, és egyedülálló látleletet kapunk a leszakadó és magára hagyott magyar városi szegénységről.
Iratkozz fel a hírlevelünkre és a havi friss dokumentumfilmes hírek mellé egy ajándék kupont is adunk neked az online videótárunkhoz.
Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez