katalógus

Robi fiatal római katolikus pap, aki cölibátus fogadalma ellenére az elmúlt években egy szeretetteljes családot is alapított három kisgyermekkel. Most eljött az idő, döntenie kell, a választás szinte lehetetlen a közösség és az apát hiányoló család közt.

Milyen lélek lakozik az izomtömegen túl? A négy testépítéssel foglalkozó nő történetéből kiderül a válasz.

Mindenki arról álmodik arról, hogy egyszer megnyeri a lottót. De rémálom lesz-e, ha az álom beteljesül?

Toszeczky Renáta szociális munkás, és egy, a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett védett házat vezet. Ide korábban prostitúcióra kényszerített, emberkereskedelem áldozatául esett nők kerülnek. Renáta kollégáival megpróbál nekik segíteni, hogy gyermekeikkel együtt új életet kezdhessenek. Az ő mindennapjait megismerve megtudjuk, mi hajt valakit e munkára, és milyen jövőben reménykednek azok, akiken segít.

A grúz Cotne Zedginidze még csak tízéves, de már most elképesztően zongorázik és komponál, s világszerte hívják koncertezni. Egyesek Mozarthoz hasonlítják. Közben a nagymamájával él együtt, aki egyszerre próbálja nevelni, tanítani, és a nemzetközi karrier felé vezető úton terelgetni. Mindez nem kis kihívás egy olyan csodagyerek esetében, aki úgy tűnik, elkerülhetetlenül halad a világsiker és a nemzetközi hírnév felé.

A méhek jól szervezett közösségében nincs helye az önérdeknek. A kaptárok lenyűgöző világáról az emberi társadalom is nyugodtan példát vehetne. Ha a szorgos rovarokat figyeljük, rájövünk: nincs is náluk fontosabb teremtménye a földnek. Ám az emberek kapzsisága és önzése miatt közösségeik mind nagyobb veszélynek vannak kitéve. Földünk azonban nincs: velünk vagy nélkülük, neki mindenhogy jó lesz.

A balkáni térségében sokan máig magukban hordozzák a délszláv háború traumáit. De lehet-e segíteni azoknak a nőknek, akik a konfliktus ártatlan áldozataivá váltak, mert megerőszakolták őket?

A titói időszak zenitjén a szocialista Jugoszlávia előtt tisztelegve nagyszabású múzeumot terveztek Belgrádba. Ennek végül csak az alapjai készültek el, falai pedig ma, hatvan év múltán már teljesen más történeteket mesélnek: az új, kapitalista társadalom számkivetettjei élnek köztük. A film három olyan nő sorsát követi, akik az utcáról élnek, és akiknek e romos falak és egymás jelentik az otthont.

Húsz éven át a természettel tökéletes harmóniában élt az Enache család – kilenc gyermek és a szüleik – a bukaresti Delta vadonában. Mindaddig, amíg ki nem űzték őket a paradicsomból, és kénytelenek voltak alkalmazkodni a nagyváros életéhez.

Nem mindenki örül, hogy már nincsen kommunizmus. Sztálin grúziai szülővárosában vannak, akik máig arról álmodnak, hogy még visszatér az idő, amikor a keménykezű politikus irányított mindent. Számukra valóságos sokk, amikor a helyi önkormányzat az egykori diktátor szobrának ledöntése mellett dönt. Elhatározzák, hogy megpróbálják megmenteni, ám furcsa mód egy másik, keményvonalas sztálinista csoporttal találják szembe magukat.

A tizenéves, nem bináris nemi identitású Tobi egy olyan kis magyar faluban él, ahol az emberek hétköznapjait a megélhetésért való küzdelem tölti ki. Ő és édesanyja útját mutatja be, ahogy egyre konzervatívabbá váló, a transzjogokat súlyosan korlátozó környezetükben próbálnak boldogulni.

Börtönbüntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján filmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A közös alkotói folyamat során belelátunk a fogvatartottak és családjaik párhuzamosan zajló életébe és nehezen működtethető kapcsolataik alakulásába. Valódivá tud-e válni a fantázia világában létrejövő közelség, vagy megreked az illúzió szintjén?

Egy óriási fa uszályon lebegve szeli a Fekete-tenger habjait, nem sokkal később pedig egy magánbirtok kertjében talál új lakhelyre. Hamarosan aztán több matuzsálemi korú társa is követi, miközben minden kiásott és elszállított fával egyre nő a feszültség az egykori lakhelyük mellett élő emberek között. Egyesek pénzügyi lehetőséget, új utakat, a meggazdagodás eszközét, mások viszont a közösség kollektív emlékezetének szétszaggatását látják a fák kényszerű költözésében. A film egy befolyásos mágnás különösen kártékony hobbiján keresztül szól az ember természethez fűződő önsorsrontó viszonyáról.

Ez a 2021-es jihlavai filmfesztiválon győztes vizuális esszé, történetek és megfigyelések szövevénye, amely egy tipikus posztszocialista közép-európai város, Pozsony mindennapi nyüzsgését és nyűgjeit mutatja be. A változásokra eltérően reagáló szereplői között találunk egyedülálló ötvenes nőt, lelkes fiatal aktivistát, menő ingatlanost, az élet dolgairól elmélkedő útmunkást és homoszexuális zeneszerzőt is.

A Vonal felett egy odaadó édesanya és két úszó lányának felkavaró és elgondolkodtató felnőtté válási történetét meséli el.